Egy különleges szerelmi történet az 1950-es években, a palermói Buenos Aires-i negyedben játszódik.

„Úgy hiszem, ha valaki ismerné az életem történetét, rosszul élt életnek látná, tele titkokkal, árulásokkal, elhallgatásokkal. De ebben a történetben, amelyben szinte mindent rosszul csinálok, megengedem magamnak, hogy higgyek abban, hogy van egy dolog, egyetlen dolog, amit jól csinálok.”

A Lo mucho que te amé Eduardo Sacheri új regénye. Egy történet, amely az 1950-es évek Buenos Airesébe vezet, egy spanyol származású család otthonába.

Ofelia történetét meséli el, a négy Fernández Mollé nővér egyike, egy tisztes, boldog lány, aki éppen férjhez készül menni. Ám egy délután élete hirtelen megváltozik, és összetett érzelmek kuszaságává válik: gyönyör, nyugtalanság, boldogság, bizonytalanság, félelem és sok bűntudat.

Nagy belső hullámvölgyekkel és nehéz döntéseken keresztül felnőtt nővé válik, aki saját módján néz szembe a rá váró körülményekkel.

A kritika így vélekedett...
„Alkalom arra, hogy felfedezzük őt, és csatlakozzunk a klubhoz azok számára, akik még nem tették meg. Jól felépített regény, amely lassúságot mutat, ami azonban hamis, mert csak aprólékos visszafogottság egy mértékletes és mély ritmusban. [...] Sacheri mesterien ábrázolja azt a feszültséget a nem bántás kötelessége és az érzelem között, [...] a küzdelmet, hogy elfogadjuk, hogyan lehet egyszerre két embert szeretni, és ezt egy bensőséges, megoldó titokként, belső szabadságként elfogadni anélkül, hogy kárt okoznánk.”
Berna González Harbour, Zenda

„Sacheri, kockáztatva a klisékbe esést, rendkívülivé teszi a hétköznapit. A Lo mucho que te amé kiváló regény azoknak az olvasóknak, akik az elszigeteltség napjaiban olyan könyveket keresnek, amelyek legalább egy időre elrepítik őket.”
Jorge Raya Pons, The Objective

„Sacheri kevesekhez hasonlóan képes univerzális kivetítést adni az általa elmesélt történeteknek. Olyan hétköznapi emberek történetei, ahol a mindennapi epikussá válik.”
Juan José Campanella

„Mintha egy buborékban lenne, az időn és a jelen valóságon kívül. Az olvasása egy kis, diszkrét élvezet, amely diszkréten meg is érint minket. Olvassák el ezt a regényt.”
Luis Alonso Girgado, El Ideal Gallego

„Magával ragad a lendületes ritmusa, de főként a karakterek realizmusa miatt, akik tele vannak kételyekkel és titkokkal, valamint az érzékenység és éleslátás miatt, amellyel el van mesélve. Egy izgalmas történet, amely kérdéseket vet fel, és nem ítélkezik. Nagyon ajánlott.”
Leire Escalada, El Español

„Sacheri ejtőernyő nélkül, támaszok és mentségek nélkül merül el a szerelmi kérdésben.”
Iñaki Ezkerra, La Verdad

„Sacheri újraélesztette a futballtörténetet mint fontos irodalmi műfajt, lenyűgöző novellákkal, amelyek a sportot prizmának használják nemzetük jellemzőinek bemutatására.”
Jonathan Gilbert, The New York Times

A La noche de la Usina kapcsán:
„Sacheri rendkívüli ritmussal és boldog kifejező villanásokkal kezeli a rablás előkészítését és végrehajtását, amelyet szorgalmas és kitartó emberek hajtanak végre, akik ügyetlenségüket a szegények leleményességének epikájává alakítják.”
Francisco Solano, Babelia

„Az a bölcs keverék a komédia és a dráma között, amely egy regény nagy részét jellemzi [...] tele találékony párbeszédekkel, kiábrándult és maró humorral. Egy humor, amely a legjobb Cortázart idézi a Historias de cronopios y de famas miatt, félreértései, finom kétértelműsége és szokásos szóviccei révén.”
José Belmonte Serrano, Zenda